Hashimoto-betegség közérthetően

23 éve élek Hashimotóval. Emlékszem, amikor először mondták ki a diagnózisomat: „autoimmun pajzsmirigy-gyulladás”, kaptam egy receptet, és kb ennyi. Megkérdeztem az orvost, hogy jó és meddig kell szednem a gyógyszert: hát élete végéig. Ennyi volt a “felvilágosítás” a diagnózisom kapcsán. Ezek után szerintem érthető, hogy évekig magamnak kerestem a válaszokat: mi ez a betegség, mi zajlik a testemben, mit egyek, és úgy összességében is mit tehetek, hogy jobban érezzem magamat.

Ezt a cikket azoknak írtam, akik most kapták meg a diagnózist, és azoknak is, akik évek óta együtt élnek vele, de szeretnék végre rendszerben látni a saját helyzetüket. Úgy próbáltam leírni mindent, ahogy annak idején én is szerettem volna megkapni: érthetően, de a tudományos háttérhez hűen. Ahol a kutatások egyértelműek, ott kimondom, és ahol nem azok ott is. A szögletes zárójelben lévő számok a cikk végén található szakirodalomra utalnak.

Röviden

• A Hashimoto autoimmun betegség: az immunrendszer tévedésből a saját pajzsmirigy ellen fordul, és lassan károsítja azt.
• A felnőttek nagyjából 7–8 százalékát érinti, a nőket mintegy négyszer gyakrabban, mint a férfiakat.
• Normál hormonszintek mellett is évekig fennállhat, és nem mindenkinél alakul ki belőle pajzsmirigy-alulműködés.
• A diagnózis alapja a TSH, az FT4, a pajzsmirigy elleni ellenanyagok mérése és az ultrahang.
• Gyógyszer akkor kell, ha a pajzsmirigy már nem termel elég hormont. Önmagában a pozitív ellenanyag nem igényel hormonpótlást.
• A gyógyszer maga a hormon, szerkezetében azonos a pajzsmirigy saját T4 hormonjával.
• Nem okoz függőséget, és nem ez teszi „lustává” a pajzsmirigyet, mert a saját termelés csökkenése a betegség következménye.
• Nincs egyetlen, bizonyítottan működő „Hashimoto-diéta”. A tápanyaghiányok felderítése és rendezése viszont értelmes, megalapozott lépés.

1. Előbb a pajzsmirigyről: mit csinál ez a kis szerv?

A pajzsmirigy egy pillangó alakú mirigy a nyak elülső részén, a gégefő alatt. Kicsi, mégis szinte minden sejtünk működésére hatással van. Két fő hormont termel: a tiroxint (T4) és a trijód-tironint (T3). Mindkettő előállításához jód kell.

A pajzsmirigy főként T4-et bocsát ki, amely elsősorban előhormon. A szövetekben alakul át a biológiailag aktívabb T3-má. Ezt az átalakítást úgynevezett dejodináz enzimek végzik, amelyek működéséhez szelén szükséges. A pajzsmirigyhormonok szabályozzák többek között az anyagcsere tempóját, a hőtermelést, a szívritmust, a bélmozgást, a koncentrációt és a hangulatot, a menstruációs ciklust, valamint a bőr és a haj megújulását.

A pajzsmirigyet az agyalapi mirigy irányítja a TSH (pajzsmirigy-serkentő hormon) segítségével. Úgy képzeld el, mint egy termosztátot: ha kevés a pajzsmirigyhormon a vérben, az agyalapi mirigy „hangosabban szól”, vagyis több TSH-t termel, hogy munkára bírja a pajzsmirigyet. Ezért jelent a magas TSH alulműködést, az alacsony TSH pedig túlműködést – elsőre fordítottnak tűnik, de a termosztát-logika szerint teljesen érthető.

2. Mi az a Hashimoto-betegség?

A betegséget Hakaru Hashimoto japán sebész írta le 1912-ben, négy olyan nő pajzsmirigyének szövettani vizsgálata alapján, akiknél a mirigyet fehérvérsejtek árasztották el [1]. Mai orvosi nevei: Hashimoto-thyreoiditis, krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladás vagy krónikus limfocitás pajzsmirigy-gyulladás. Ugyanarról van szó.

Autoimmun betegség: az immunrendszer, amelynek a kórokozók elleni védekezés lenne a dolga, tévedésből a saját magát, vagyis ez esetben a saját pajzsmirigyszövetét kezdi támadni. Immunsejtek (limfociták) szivárognak be a mirigybe, és ellenanyagok jelennek meg a vérben két fontos pajzsmirigyfehérje ellen: a hormontermeléshez szükséges tireoperoxidáz (TPO) enzim és a hormonok „raktárfehérjéje”, a tireoglobulin (Tg) ellen [2, 3].

Egy nagyon fontos dolog, ami lehet, hogy sok félreértést eloszlat: a sejtek pusztításáért elsősorban az immunsejtek felelnek, a vérben mért ellenanyagok inkább a folyamat jelzői. Ezért nem meglepő, hogy az ellenanyagszint nagysága nem feltétlenül tükrözi, mennyire érzed magad rosszul, vagy mennyire gyorsan halad a betegség [2, 3].

A folyamat jellemzően lassú, évekig, akár évtizedekig tart. A jódellátott területeken – így Magyarországon is – a Hashimoto a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka [4].

3. Mennyire gyakori?

Egy 2022-ben megjelent nemzetközi összefoglaló 48, főként általános felnőtt népességen végzett vizsgálat adatai alapján a felnőttek 7,5 százalékánál mutatta ki a Hashimoto jeleit, Európában 8 százaléknál. A nők körében ez az arány 17,5, a férfiaknál 6 százalék volt [5]. Fontos tudni, hogy a vizsgálatok többsége a pajzsmirigy elleni ellenanyagok jelenléte alapján sorolta be a résztvevőket, ezért a szám nem azt jelenti, hogy ennyien igényelnek kezelést. Sokan évekig nem tudnak róla, mert nincs panaszuk, vagy mert a panaszaikat a stressznek, a túlterheltségnek, a korosodásnak tulajdonítják. A Pajzsmirigyről Közérthetően közösségünk csaknem 59 000 tagja is azt mutatja, mennyi embert érint ez a kérdés, és mennyire nagy az igény az érthető tájékoztatásra.

4. Miért alakul ki? Gének és környezet

Nincs egyetlen ok. A Hashimoto akkor alakul ki, amikor öröklött hajlam találkozik bizonyos környezeti hatásokkal. Az ikervizsgálatok alapján a hajlam jelentős része genetikai eredetű [6]. Érdemes külön kezelni azt, ami jól igazolt, és azt, amire csak összefüggések utalnak.

Jól igazolt kockázati tényezők

• Női nem és életkor: a nők sokkal gyakrabban érintettek, és a kockázat az életkorral nő [5, 6].
• Családi halmozódás és más autoimmun betegség: ha a családban vagy nálad már előfordult autoimmun betegség, nagyobb az esély [6].
• Tartósan túlzott jódbevitel: egy nagy kínai vizsgálatban a bőséges és a túlzott jódellátottságú területeken gyakoribb volt az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, mint ahol a jódbevitel éppen elegendő volt [7]. A jódhiány tehát rossz, de a „minél több, annál jobb” sem igaz.
• A szülés utáni időszak: az immunrendszer terhesség utáni „visszarendeződése” idején gyakrabban jelenik meg vagy válik láthatóvá pajzsmirigy-gyulladás [6].
• Bizonyos gyógyszerek: például az interferon-alfa, az amiodaron és egyes modern immunterápiák kiválthatnak autoimmun pajzsmirigy-gyulladást [6].

Összefüggést mutattak, de az ok-okozat nem bizonyított

• Alacsony szelénellátottság és D-vitamin-hiány: Hashimotóval élőknél gyakrabban mérnek alacsonyabb szinteket [8, 9], de nem tudjuk biztosan, hogy a hiány oka vagy következménye-e a betegségnek.
• Vashiány: a TPO enzim működéséhez vas kell, és a vashiány a menstruáló nők körében gyakori [9].
• Stressz és fertőzések: gyakran megjelennek a betegek beszámolóiban a diagnózis előtti időszakban, de ez önmagában nem bizonyít ok-okozatot.
• A bélflóra: a „pajzsmirigy–bél tengely” ígéretes kutatási terület, de a legtöbb eredmény még megfigyeléses vagy állatkísérletes [10].

Egy meglepő megfigyelés: a dohányzás abbahagyása után átmenetileg nőhet az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás kockázata [6]. Ez természetesen nem érv a dohányzás mellett – a leszokás egészségügyi előnyei messze felülmúlják ezt –, de jó tudni, ha valakinél a leszokás után derül ki a betegség.

5. Hogyan zajlik? A betegség szakaszai

A Hashimoto nem egyik napról a másikra okoz alulműködést. Három szakaszt szoktak megkülönböztetni:

1. Ellenanyag-pozitív, normál működés. Az ellenanyagok már kimutathatók, de a pajzsmirigy még elegendő hormont termel. Ez az állapot évekig, akár egész életen át fennállhat.
2. Szubklinikus alulműködés. A TSH már emelkedett – a szervezet „biztatja” a pajzsmirigyet –, de az FT4 még a normál tartományban van. A név megtévesztő: lehetnek tünetek, csak a laborérték még nem mutat egyértelmű hiányt.
3. Manifeszt alulműködés. A TSH magas, az FT4 alacsony. Ilyenkor már hormonpótlásra van szükség.

A betegség elején előfordulhat egy rövid, átmeneti túlműködéses szakasz is (szaknyelven hashitoxicosis), amikor a pusztuló sejtekből egyszerre sok tárolt hormon kerül a vérbe. Ez szívdobogással, nyugtalansággal, alvászavarral járhat, és magától elmúlik.

Mennyire valószínű, hogy alulműködés lesz belőle? A legismertebb, 20 évig követett angol népességi vizsgálatban a nők körében évente nagyjából 2 százalék volt az esély, ha csak az ellenanyag volt pozitív, mintegy 3 százalék, ha csak a TSH volt emelkedett, és körülbelül 4,3 százalék, ha mindkettő fennállt [11]. Ez azt is jelenti, hogy az ellenanyag-pozitív emberek jelentős részénél sokáig, akár soha nem alakul ki kezelést igénylő alulműködés. A rendszeres kontroll viszont fontos, hogy időben kiderüljön, ha igen.

A pajzsmirigy mérete is változhat: egyeseknél megnagyobbodik (golyva), másoknál az évek során inkább zsugorodik.

6. Milyen tünetei vannak?

A tünetek döntő többsége a pajzsmirigy-alulműködésből fakad, vagyis abból, hogy kevesebb hormon jut a szövetekhez. Mivel a pajzsmirigyhormonok szinte minden szervre hatnak, a tünetek is szerteágazók:

• tartós fáradtság, kimerültség, fokozott alvásigény
• hidegérzékenység, fázós kéz és láb
• mérsékelt súlygyarapodás, nehezebben mozduló testsúly
• székrekedés
• száraz bőr, töredező köröm, hajhullás, a szemöldök külső harmadának ritkulása
• lassabb gondolkodás, feledékenység, „agyköd”
• levertség, hangulatingadozás, szorongás
• izom- és ízületi fájdalom, izomgörcsök
• erősebb vagy rendszertelen menstruáció, nehezebb teherbe esés
• lassú pulzus, arc- és szemhéjduzzanat, rekedtség
• nyomásérzés a nyakon, nyelési kellemetlenség (golyva esetén)

Ezek a tünetek önmagukban nem jellegzetesek: a vashiány, a kialvatlanság, a tartós stressz, a perimenopauza vagy a depresszió is okozhat hasonlókat. Ha viszont több is fennáll egyszerre, és hetek óta nem múlik, érdemes pajzsmirigy-vizsgálatot kérni.

A lelki tüneteket külön is meg kell említeni. Egy 19 vizsgálatot összesítő elemzés szerint az autoimmun pajzsmirigy-gyulladással élők körében gyakrabban fordul elő depresszió és szorongás, mint az egészségesek között [12]. Ez összefüggés, nem bizonyított ok-okozat, de fontos üzenete van: ha tartósan levert vagy szorongó vagy, az nem gyengeség és nem képzelődés. Érdemes a pajzsmirigyedet is megvizsgáltatni, és a lelki támogatást is megkeresni – a kettő nem zárja ki egymást.

7. Hogyan diagnosztizálják?

A diagnózishoz néhány egyszerű vérvizsgálat és egy ultrahang általában elegendő [3]:

8. Kezelés: mikor kell gyógyszer, és hogyan szedd jól?

• Ha csak az ellenanyag pozitív

Ha a TSH és az FT4 normális, hormonpótlásra nincs szükség. A rendszeres ellenőrzés viszont fontos – jellemzően évente, babatervezéskor és várandósság alatt gyakrabban.

• Szubklinikus alulműködés

Az európai irányelv szerint fiatalabb felnőtteknél tartósan 10 mIU/l feletti TSH esetén akkor is javasolt a kezelés, ha nincs panasz. Ha a TSH 10 alatt van, de jellegzetes tünetek vannak, mérlegelhető egy próbakezelés, amelynek hatását néhány hónap után értékelni kell. Idősebb korban óvatosabb a megközelítés [14].

• Manifeszt alulműködés

A kezelés a hiányzó hormon pótlása levotiroxinnal, amely a szervezet saját T4 hormonjával azonos szerkezetű szintetikus hormon. Az adagot az orvos a testsúly, az életkor, a szív állapota és a laborértékek alapján állítja be, majd körülbelül 6–8 hét után a TSH alapján finomítja [15]. A jól beállított kezelés célja nemcsak a normál laborérték, hanem az is, hogy jól érezd magad.

A kezeletlen alulműködés nemcsak a közérzetre hat: emelheti például a koleszterinszintet, és hosszabb távon a szív- és érrendszert is terheli [16]. Ezért fontos, hogy ha szükség van rá, a hormonpótlás ne maradjon el.

Ha a leletek jók, de a panaszok megmaradnak

Ez az egyik leggyakoribb és legfrusztrálóbb helyzet, és nem vagy vele egyedül. Egy több ezer alulműködő beteget megkérdező felmérésben a válaszadók jelentős része volt elégedetlen a kezelésével, és normál laborértékek mellett is panaszokról számolt be [16]. Ilyenkor érdemes végiggondolni a lehetséges okokat: nem megfelelő szedési szokás, vas-, szelén, B12-, cink, vagy D-vitamin-hiány, alvászavar, más, társuló betegség, vagy az, hogy a TSH a normál tartományon belül még nem az egyénileg optimális helyen van.

A T4 és T3 kombinációs kezelése körül sok a vita. Az európai pajzsmirigytársaság irányelve szerint ez nem rutinkezelés, kiválasztott esetekben, szakorvosi felügyelettel és kísérleti jelleggel mérlegelhető [18].

Műtétre Hashimoto miatt csak ritkán van szükség, például nagy, nyomási panaszokat okozó golyva vagy gyanús göb esetén.

9. Étrend és életmód: mit mond a tudomány?

Ez az a terület, ahol a legtöbb ígéret és a legtöbb félreértés kering. Őszintén: jelenleg nincs olyan étrend, amelyről bizonyított, hogy meggyógyítja vagy megállítja a Hashimotót. Ami viszont megalapozott: a gyakori tápanyaghiányok felderítése és rendezése, és egy változatos, tápanyagokban gazdag étrend kialakítása segíthet, hogy jobban érzed magad. Nézzük részletesen.

• Jód: ne túl sok, de ne is túl kevés

A jódozott só és a normál, változatos étrend rendben van. A nagy dózisú jódos készítményeket – például az alga-, kelp- és tengeri moszat alapú kapszulákat – viszont érdemes kerülni, hacsak az orvosod kifejezetten nem javasolja, mert a túlzott jódbevitel autoimmun pajzsmirigy-gyulladásban kedvezőtlen lehet [7]. Várandósság alatt a jódszükséglet megnő, ezt mindig az orvosoddal egyeztesd.

• Szelén

A szelén nélkülözhetetlen a pajzsmirigy számára: szeléntartalmú enzimek végzik a T4 átalakítását aktív T3-má, és szeléntartalmú enzimek védik a pajzsmirigysejteket a hormontermelés során keletkező oxidatív stressztől. Az Európai Unióban engedélyezett egészségre vonatkozó állítás szerint a szelén hozzájárul a normál pajzsmirigyműködéshez [19].

A Hashimotóval kapcsolatos kutatásokról egy 2024-es, 35 randomizált vizsgálatot összesítő elemzés ad átfogó képet [4]. Eszerint a szelénpótlás mellett csökkent az anti-TPO szintje, a hormonpótlást nem kapóknál pedig kismértékben a TSH is. Az FT4, az FT3 és az anti-Tg nem változott. Azt viszont egyelőre nem igazolták, hogy a szelénpótlás megelőzi-e az alulműködés kialakulását, vagy hosszú távon javítja-e a panaszokat. Fontos az is, hogy a vizsgálatok résztvevői gyakran szelénhiányos területekről kerültek ki, így az eredmények nem vihetők át automatikusan mindenkire.

A biztonság legalább ilyen fontos: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-ban napi 255 µg-ban határozta meg a felnőttek számára biztonságos felső beviteli szintet, az étrendből és a kiegészítőkből származó szelént összeadva [20]. Ha több készítményt szedsz, add össze a szeléntartalmukat. A brazil dió szeléntartalma szemenként nagyon változó, ezért kiegészítő mellett ne fogyaszd belőle rendszeresen nagy mennyiséget.

• D-vitamin

Hashimotóval élőknél gyakrabban mérnek alacsony D-vitamin-szintet [8], és több összesítő elemzésben a D-vitamin-pótlás mellett csökkent az ellenanyagok szintje [21]. Hogy ez valódi oki kapcsolat-e, és jár-e kézzelfogható előnnyel, még nem tisztázott. A gyakorlati teendő egyszerű: érdemes megméretni a D-vitamin-szintet (25-OH-D), és hiány esetén orvosi javaslat szerint pótolni. Engedélyezett állítás szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez [19].

• Vas és ferritin

A TPO enzim vastartalmú, és a vashiány – főleg erős menstruáció mellett – nagyon gyakori. Tünetei (fáradtság, hajhullás, hidegérzékenység) ráadásul összemosódnak az alulműködés tüneteivel [9]. Ezért érdemes a vasraktárakat jelző ferritint is megnézetni. Vasat viszont csak igazolt hiány esetén szedj, mert a felesleges vas sem közömbös – és ne feledd a 4 órás távolságot a pajzsmirigygyógyszertől.

• B12-vitamin

Hashimotóban gyakrabban társul egy másik autoimmun betegség, az autoimmun gyomornyálkahártya-gyulladás, amely rontja a B12-vitamin felszívódását, és vészes vérszegénységhez vezethet [22]. Ha zsibbadást, fokozott fáradtságot, koncentrációs nehézséget tapasztalsz, kérd a B12-szint ellenőrzését is.

• Glutén és cöliákia

A cöliákia (lisztérzékenység) gyakrabban fordul elő autoimmun pajzsmirigybetegségben. Egy több mint 6000 beteg adatait összesítő elemzésben a szövettanilag igazolt cöliákia aránya 1,6 százalék volt – felnőtteknél 2,7, gyermekeknél 6,2 százalék –, ami jóval magasabb az átlagnépességénél [23]. Ezért a cöliákia-szűrés (szöveti transzglutamináz elleni IgA és teljes IgA) indokolt lehet, különösen emésztési panaszok, vashiány vagy szokatlanul nagy gyógyszerigény esetén.

Fontos: a szűrést még a glutén elhagyása előtt kell elvégezni, mert gluténmentes étrend mellett a teszt álnegatív lehet. Cöliákia esetén a szigorú gluténmentes étrend kötelező. Cöliákia nélkül a gluténmentes étrend hatásáról csak kis vizsgálatok vannak – egy 34 nő bevonásával készült kísérleti vizsgálatban csökkent az ellenanyagszint [24] –, ezért ez egyéni döntés, nem mindenkire érvényes szabály.

• Szója és keresztesvirágú zöldségek

A brokkoli, a káposzta és társaik normál, főzött mennyiségben nyugodtan fogyaszthatók. A szója szintén része lehet az étrendnek, de befolyásolhatja a levotiroxin felszívódását, ezért ne a gyógyszer bevételéhez közel fogyaszd, és ha jelentősen változtatsz a szójafogyasztásodon, érdemes a TSH-t ellenőriztetni.

• Mozgás, alvás, stresszkezelés

Nincs bizonyíték arra, hogy a mozgás vagy a stresszkezelés közvetlenül megállítaná az autoimmun folyamatot. A rendszeres mozgás, a pihentető alvás és a terhelés tudatos adagolása viszont az energiaszintre, a hangulatra, a testsúlyra és az anyagcserére is kedvezően hat. Sporttudományi végzettségemmel és saját tapasztalatommal is azt mondom: alulműködés idején a terhelhetőség csökkenhet, ezért a fokozatosság és a rendszeresség a kulcs. A jól beállított kezelés mellett a legtöbben visszatérhetnek az általuk szeretett mozgásformához.

10. Hashimoto, babatervezés és várandósság

Ha babát tervezel, a pajzsmirigy kiemelten fontos, mert a magzat az első hónapokban az anya pajzsmirigyhormonjaira támaszkodik.

• Ellenanyag-pozitivitás normál működés mellett: a TPO-pozitív nők túlnyomó többségének teljesen rendben lezajló terhessége és egészséges babája van. Egyes megfigyeléses vizsgálatokban ebben a csoportban valamivel gyakrabban fordult elő vetélés vagy koraszülés [25], de ezek a vizsgálatok nem bizonyítják, hogy ezt az ellenanyag okozza. Egy nagy, gondosan felépített brit vizsgálat azt is megmutatta, hogy normál pajzsmirigyműködés mellett a megelőző hormonszedés nem javította az eredményeket [26]. Ezért ma nem adnak rutinszerűen hormont pusztán az ellenanyag miatt. Amit érdemes tenni: szólj az orvosodnak, hogy pozitív az ellenanyagod, mert így a terhesség alatt rendszeresebben ellenőrzik a TSH-t, és ha szükség lesz rá, időben elkezdhetik a kezelést.
• Ha már szedsz pajzsmirigyhormont: a terhesség alatt a hormonigény jellemzően 20–30 százalékkal nő. Pozitív terhességi teszt után azonnal jelezd az orvosodnak, mert az amerikai irányelv szerint az adagot már ilyenkor emelni kell, és a terhesség első felében nagyjából négyhetente ellenőrizni a TSH-t [27].
• Szülés után: TPO-pozitív nőknél gyakoribb a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladás, ezért a szülést követő hónapokban is érdemes figyelni a panaszokra és a laborértékekre [27].
• A terhesvitaminok jódtartalmát és a pajzsmirigygyógyszerrel való időzítést (kalcium és vas miatt 4 óra) is beszéld meg az orvosoddal.

11. Milyen betegségek társulhatnak hozzá?

Aki egy autoimmun betegséggel él, annál nagyobb az esélye egy másiknak is. Egy nagy brit vizsgálatban a Hashimotóval élők több mint tizedénél volt jelen legalább egy másik autoimmun betegség [22]. A leggyakoribbak:

• reumatoid artritisz
• autoimmun gyomornyálkahártya-gyulladás és vészes vérszegénység (B12-hiány)
• cöliákia
• vitiligo (foltos bőrpigmenthiány)
• 1-es típusú cukorbetegség
• szisztémás lupusz

Nem kell mindegyikre külön vizsgálatot kérni, de ha új, tartós panasz jelentkezik, érdemes megemlíteni az orvosnak, hogy Hashimotód van.

A Hashimoto jóindulatú betegség. A krónikus gyulladás talaján egy ritka nyirokrendszeri daganat, a pajzsmirigy-limfóma relatív kockázata megnő, abszolút értékben azonban továbbra is nagyon ritka [28]. A gyakorlati tanulság: a gyorsan növő, kemény nyaki csomót vagy duzzanatot mindig ki kell vizsgáltatni.

12. Gyakori tévhitek

13. Kérdések, amelyeket érdemes feltenni az orvosodnak

1. Milyen TSH-tartományt tartunk célnak nálam, és miért?
2. Milyen gyakran kell kontrollra jönnöm, és mikor kell ultrahang?
3. Hogyan és mikor vegyem be a gyógyszert, és milyen készítményektől tartsak távolságot?
4. Érdemes-e megnézni a ferritint, a B12-vitamint, a D-vitamint, és szükség van-e cöliákia-szűrésre?
5. Mit tegyek, ha babát tervezek?
6. Mi a következő lépés, ha a leleteim jók, de a panaszaim megmaradnak?

14. Mikor fordulj orvoshoz soron kívül?

• gyorsan növő nyaki csomó vagy duzzanat, nyelési vagy légzési nehézség, tartós rekedtség
• erős szívdobogás, mellkasi fájdalom, jelentős nyugtalanság
• pozitív terhességi teszt, ha pajzsmirigygyógyszert szedsz
• tartós levertség, reménytelenség érzése
• kifejezett aluszékonyság, zavartság, erős fázás – ezek a ritka, súlyos, kezeletlen alulműködés jelei lehetnek

Zárszó

Amikor 23 évvel ezelőtt megkaptam a diagnózist, azt hittem, valahol létezik egy megoldás, amely egycsapásra rendbe tesz mindent. Az évek alatt megtanultam, hogy nem egyetlen csodamegoldás van, hanem rendszer: pontos diagnózis, jól beállított kezelés, rendezett tápanyagellátottság, tudatos életmód, és olyan közösség, ahol nem kell mindent egyedül kitalálni.

A Hashimoto egy életen át elkísér, de nem határozza meg, ki vagy és mire vagy képes. Ha érted, mi zajlik a testedben, partnerként tudsz részt venni a saját kezelésedben – és ez a legtöbb, amit magadért tehetsz.

Következő lépések

• Ha szeretnéd megtudni, hogy a BLAN melyik terméke nyújt számodra megfelelő támogatást, töltsd ki a kvízt: itt

• Ha a pajzsmirigyhez kapcsolódó laborvizsgálatokat szeretnéd egy helyen elvégeztetni, partnerünknél, a Whitelabnál erre összeállított csomagok közül választhatsz, a KINGA5 kóddal kedvezménnyel.

• Ha szeretnél tapasztalatot cserélni olyanokkal, akik értik, miről beszélsz, várunk a Pajzsmirigyről közérthetően Facebook-csoportban, ahol csaknem 59 000-en vagyunk.

Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és kezelést. Gyógyszeres kezelésed megváltoztatása vagy étrend-kiegészítő szedésének megkezdése előtt mindig egyeztess a kezelőorvosoddal.

Felhasznált szakirodalom

• Hashimoto H. Zur Kenntnis der lymphomatösen Veränderung der Schilddrüse (Struma lymphomatosa). Archiv für klinische Chirurgie. 1912;97:219–248.
• Ralli M, Angeletti D, Fiore M, et al. Hashimoto’s thyroiditis: an update on pathogenic mechanisms, diagnostic protocols, therapeutic strategies, and potential malignant transformation. Autoimmunity Reviews. 2020;19(10):102649.
• Caturegli P, De Remigis A, Rose NR. Hashimoto thyroiditis: clinical and diagnostic criteria. Autoimmunity Reviews. 2014;13(4–5):391–397.
• Huwiler VV, Maissen-Abgottspon S, Stanga Z, et al. Selenium supplementation in patients with Hashimoto thyroiditis: a systematic review and meta-analysis of randomized clinical trials. Thyroid. 2024;34(3):295–313. https://doi.org/10.1089/thy.2023.0556
• Hu X, Chen Y, Shen Y, Tian R, Sheng Y, Que H. Global prevalence and epidemiological trends of Hashimoto’s thyroiditis in adults: a systematic review and meta-analysis. Frontiers in Public Health. 2022;10:1020709. https://doi.org/10.3389/fpubh.2022.1020709
• Effraimidis G, Wiersinga WM. Mechanisms in endocrinology: autoimmune thyroid disease – old and new players. European Journal of Endocrinology. 2014;170(6):R241–R252.
• Teng W, Shan Z, Teng X, et al. Effect of iodine intake on thyroid diseases in China. New England Journal of Medicine. 2006;354(26):2783–2793.
• Wang J, Lv S, Chen G, et al. Meta-analysis of the association between vitamin D and autoimmune thyroid disease. Nutrients. 2015;7(4):2485–2498.
• Hu S, Rayman MP. Multiple nutritional factors and the risk of Hashimoto’s thyroiditis. Thyroid. 2017;27(5):597–610.
• Knezevic J, Starchl C, Tmava Berisha A, Amrein K. Thyroid-gut-axis: how does the microbiota influence thyroid function? Nutrients. 2020;12(6):1769.
• Vanderpump MPJ, Tunbridge WMG, French JM, et al. The incidence of thyroid disorders in the community: a twenty-year follow-up of the Whickham Survey. Clinical Endocrinology. 1995;43(1):55–68.
• Siegmann EM, Müller HHO, Luecke C, et al. Association of depression and anxiety disorders with autoimmune thyroiditis: a systematic review and meta-analysis. JAMA Psychiatry. 2018;75(6):577–584. https://doi.org/10.1001/jamapsychiatry.2018.0190
• Ylli D, Soldin SJ, Stolze B, et al. Biotin interference in assays for thyroid hormones, thyrotropin and thyroglobulin. Thyroid. 2021;31(8):1160–1170.
• Pearce SHS, Brabant G, Duntas LH, et al. 2013 ETA guideline: management of subclinical hypothyroidism. European Thyroid Journal. 2013;2(4):215–228.
• Jonklaas J, Bianco AC, Bauer AJ, et al. Guidelines for the treatment of hypothyroidism: prepared by the American Thyroid Association Task Force on Thyroid Hormone Replacement. Thyroid. 2014;24(12):1670–1751.
• Chaker L, Bianco AC, Jonklaas J, Peeters RP. Hypothyroidism. The Lancet. 2017;390(10101):1550–1562.
• Peterson SJ, Cappola AR, Castro MR, et al. An online survey of hypothyroid patients demonstrates prominent dissatisfaction. Thyroid. 2018;28(6):707–721.
• Wiersinga WM, Duntas L, Fadeyev V, Nygaard B, Vanderpump MPJ. 2012 ETA guidelines: the use of L-T4 + L-T3 in the treatment of hypothyroidism. European Thyroid Journal. 2012;1(2):55–71.
• A Bizottság 432/2012/EU rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentésére, valamint a gyermekek fejlődésére és egészségére vonatkozóaktól eltérő, engedélyezett egészségre vonatkozó állítások jegyzékének létrehozásáról.
• EFSA Panel on Nutrition, Novel Foods and Food Allergens (NDA). Scientific opinion on the tolerable upper intake level for selenium. EFSA Journal. 2023;21(1):7704. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.7704
• Peng B, Wang W, Gu Q, Wang P, Teng W, Shan Z. Effects of different supplements on Hashimoto’s thyroiditis: a systematic review and network meta-analysis. Frontiers in Endocrinology. 2024;15:1445878. https://doi.org/10.3389/fendo.2024.1445878
• Boelaert K, Newby PR, Simmonds MJ, et al. Prevalence and relative risk of other autoimmune diseases in subjects with autoimmune thyroid disease. American Journal of Medicine. 2010;123(2):183.e1–183.e9.
• Roy A, Laszkowska M, Sundström J, et al. Prevalence of celiac disease in patients with autoimmune thyroid disease: a meta-analysis. Thyroid. 2016;26(7):880–890. https://doi.org/10.1089/thy.2016.0108
• Krysiak R, Szkróbka W, Okopień B. The effect of gluten-free diet on thyroid autoimmunity in drug-naïve women with Hashimoto’s thyroiditis: a pilot study. Experimental and Clinical Endocrinology & Diabetes. 2019;127(7):417–422.
• Thangaratinam S, Tan A, Knox E, et al. Association between thyroid autoantibodies and miscarriage and preterm birth: meta-analysis of evidence. BMJ. 2011;342:d2616. https://doi.org/10.1136/bmj.d2616
• Dhillon-Smith RK, Middleton LJ, Sunner KK, et al. Levothyroxine in women with thyroid peroxidase antibodies before conception. New England Journal of Medicine. 2019;380(14):1316–1325.
• Alexander EK, Pearce EN, Brent GA, et al. 2017 Guidelines of the American Thyroid Association for the diagnosis and management of thyroid disease during pregnancy and the postpartum. Thyroid. 2017;27(3):315–389.
• Holm LE, Blomgren H, Löwhagen T. Cancer risks in patients with chronic lymphocytic thyroiditis. New England Journal of Medicine. 1985;312(10):601–604.